Gyermekbarát honlapok minősítési rendszere

A minősítési rendszer célja

A minősítési rendszer létrehozását a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete a Minimax és az egyszervolt.hu kezdeményezi az internethasználattal kapcsolatos félelmek, negatív attitűdök csökkentése, valamint a gyermekek számára fenntartások nélkül ajánlható digitális tartalmak fejlesztése és terjesztése érdekében. A minősítési rendszer nem határoz meg sajátos ismérveket az illegális tartalmakra, hiszen azok megjelentetését a hatályos jogszabályok szankcionálják.
Az internet mind szélesebb körben elterjedő kommunikációs eszköz, amely sajátos működési jellegéből adódóan alkalmas mind személyes, mind nyilvános kommunikációra. Az interneten a szólás- és a véleménynyilvánítás szabadsága, valamint az információszabadság a kezdetektől különös hangsúlyt kapott.
Ez tette lehetővé a mára már minden elképzelést felülmúló méreteket öltő, bárki által hozzáférhető információtömeg megjelenését. A tartalom szabadsága azonban magával hozta az olyan témakörök megjelenését is, melyek a társadalom jelenős csoportjai számára nem kívánatosak. A legnagyobb ellenérzést kiváltó kategóriák a pornográfia (legális, ám felnőtteknek szóló tartalom), az öncélú brutalitás vagy erőszak ábrázolása, és olyan politikai és vallási csoportok internetes megjelenése, amelyek tevékenysége a demokrácia tűrőképességének kereteit feszegeti. Az ilyen típusú tartalmak megjelenése sok potenciális felhasználóban – különösen a kisgyermekes szülők körében - ellenérzést vagy félelmet kelt az internet egészével szemben.
A kiskorúak internethasználatával kapcsolatos félelmek jelentősen eltérnek az internettel kapcsolatos tudás mértékének a függvényében. Azok a szülők, akiknek kevés személyes felhasználói tapasztalatuk van, jobban félnek attól, hogy gyermekük a testi, lelki és érzelmi fejlődésére káros tartalmakkal találkozik vagy egyszerűen csak elmagányosodik a gép előtt ülve. Az internetet napi szinten használó szülők inkább attól tartanak, hogy a rendszer sajátosságait kihasználó felnőttek zaklatják gyermekeiket, vagy a gyermek akaratán kívül ugyan, de szerzői vagy egyéb jogsértést követ el. Ismeretleneknek adja ki személyes adatait, esetleg jól hangzó kereskedelmi ajánlatoknak dől be.
A gyermekbarát honlapok minősítési rendszerének életre hívására irányuló kezdeményezés figyelembe veszi ezeket a vélt vagy jogos félelmeket, mivel a fiatalkorúakra ártalmas tartalmak - az internet felépítéséből adódóan - nem határolhatóak el élesen, és tudatos keresés nélkül is beléjük lehet botlani.
A televíziós műsorszórásban alkalmazott gyermekvédelmi módszerek (adásidő meghatározása, optikai jelzés stb.) az interneten nem alkalmazhatók. Ezért szükséges egy olyan minősítési rendszer kidolgozása, amely lehetővé teszi a kiskorúak számára az internet biztonságosabb használatát, a hasznos tartalmak és funkciók megismerését.
A kezdeményezésben résztvevő szervezetek fel kívánják hívni a figyelmet arra, hogy a kiskorúak biztonságos internethasználatát semmilyen szabályozás nem tudja önmagában garantálni, annak legfontosabb feltétele a tudatos szülői-nevelői irányítás, a megszerzett felhasználói tapasztalat átadása a családban vagy az iskolai közösségben.

Az EU tartalomszabályozási törekvéseiben két fő irányvonal jelenik meg:

• Az illegális tartalmak elleni küzdelem (a felkutatás, bizonyítás és felelősségre vonás lehetőségének biztosítása),
• az ártalmas tartalmak elleni védekezés, melynek célja a kiskorúak és az emberi méltóság védelme önszabályozási mechanizmusok kialakításával, a szereplők közötti együttműködéssel, illetve megfelelő szűrőrendszerek kifejlesztésével.

A 2000-ben elfogadott "2000/31/EK Irányelv az információs társadalomhoz fűződő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem bizonyos jogi kérdéseiről a belső piacon" irányelv kiindulópontja:

“A szabályozás - a tartalom szabályozásának kérdéseivel foglalkozó, korábban kibocsátott más európai dokumentumok alapgondolatát követve - az Emberi Jogok Európai Egyezményének 10. cikkében biztosított alapvető jog, a véleménynyilvánítás szabadságának biztosításából indul ki. Ez az alapvető emberi jog magában foglalja a véleményalkotás szabadságát, az információk, eszmék megismerésének és közlésének szabadságát országhatárokra tekintet nélkül, illetve anélkül, hogy ebbe hatósági szerv beleavatkozzon."

A szolgáltatások korlátai:

“A véleménynyilvánítás szabadságának alapvető jogával szemben, mint annak korlátja, kerül felsorolásra az Irányelvben a közrend, különösen a kiskorúak védelme, a faji, vallási vagy nemzeti alapú bármilyen gyűlöletkeltés és a magánszemélyek emberi méltóságának megsértése elleni harc, a közegészség védelme, a közbiztonság, a fogyasztóvédelem, valamint a szerzői jog védelme. Ezen alapvető értékekre hivatkozva indokolhatják adott esetben a tagállamok az információs szolgáltatások szabad áramlását korlátozó intézkedések meghozatalát (3. cikk)."
"Az Irányelv folyamatosan hangsúlyozza, hogy a tagállami jogalkotásnak is arányosnak kell lennie az elérendő céllal, vagyis az állami beavatkozást csak a szükséges mértékig tartja megengedhetőnek. Az állami jogalkotás mellett azonban kiemelten kívánja ösztönözni az európai szintű együttműködés keretében az önszabályozás kiteljesedését, a szolgáltatók és felhasználók megfelelő csoportjai magatartási (önszabályozási) kódexeinek felállítását, külön szorgalmazva a kiskorúak és az emberi méltóság védelmével kapcsolatos magatartási szabályok elfogadását, és azoknak a Bizottság felé történő önkéntes továbbítását, illetve elektronikus módon hozzáférhetővé tételét."

A kiskorúak védelmével részletekbe menően a "Kiskorúak és az emberi méltóság audiovizuális és információs szolgáltatások terén való védelméről kibocsátott ún. Zöld Könyv (COM (96) 483)" foglalkozik.

“A dokumentum abból a felismerésből indul ki, hogy az új szolgáltatások decentralizáltak és közelebb állnak a felhasználóhoz, mint a hagyományos kommunikációs formák. A felhasználó választási lehetősége nem összehasonlítható a hagyományos médiumokéval, míg ott a felhasználó passzívan csak abban a kérdésben dönthet, hogy nézi-e az adott adást vagy sem, a hálózaton már interaktívan vehet részt a kommunikációban. A tartalmak hibrid formában is megjelenhetnek, a kép illetve hanganyagon kívül játékokkal illetve hirdetésekkel vegyesen kerülhetnek a felhasználókhoz. Az új jelenségek inkább nemzetközi, globális jellemzőkkel bírnak, és kevéssé lehet nemzeti szinten kezelni a kérdést. A problémát inkább az új szolgáltatások jellemzőiben látja, mintsem a tradicionális médiával történő tartalmi összehasonlításban."

Ebből eredően egy olyan rugalmas keretrendszer kidolgozását sürgeti, amely az új típusú szolgáltatások jellemzőinek, és az azokból fakadó veszélyeknek az elemzésével jöhet létre.

"A kiskorúak hatékony védelmének alapja annak biztosítása, hogy a kiskorú ne férhessen hozzá olyan tartalmakhoz, amelyek fizikai vagy lelki fejlődésére károsan hatnak. Ezért ellenőrizni kell a tartalomhoz való hozzáférés lehetőségét."

A hozzáférés ellenőrzésének problémái:

“A műsorszolgáltatással ellentétben az online szolgáltatások nem alkalmasak az anyag szétválasztására az adásidő alapján. Minden rendelkezésre álló anyag bármikor megkereshető. Ezen kívül, az anyag egyenkénti alapon (egy adott tétel kiválasztásával) érhető el a felhasználó által kiválasztott időpontban. Ezért tehát ritkán fordul elő véletlen hozzáférés érzékeny anyaghoz. Ebben a speciális kontextusban a kiskorúak védelmének kérdése a következő formában jelentkezik: hogyan kínálható a felnőttek számára a maximális kifejezés-szabadság, miközben biztosítva van, hogy a kiskorúak ne legyenek olyan anyag hatásának kitéve, mely valószínűleg ártalmas a fizikai, mentális vagy erkölcsi fejlődésük számára. A kiskorúak védelmének lehetséges módjai eltérőek lesznek a hálózatok nyitottságának mértékétől függően. (II. Fejezet, 2.2.1. b)"

A Zöld Könyv az online szolgáltatások körében megkülönböztet zárt és nyílt láncokat:

“Zárt láncon a védelem azzal biztosítható:

• ha osztályozzák, minősítik a vonatkozó anyagokat tartalmuk szerint,
• ha a felhasználónak bizonyítani kell a korát a felhasználás megkezdése előtt, vagy a hozzáférésért arra történő fizetéskor,
• az opt out lehetőségének megteremtésével, amikor a felhasználó kérésére bizonyos anyagok hozzáférhetetlenné válnak,
• valamint a szülői ellenőrzésre alkalmas felszerelések biztosításával.

A nyitott online szolgáltatás esetén sokkal bonyolultabb a védelem biztosítása, e körben az összevont felelősség, nevezetesen a büntetőjogi felelősség általi fenyegetést veti fel a dokumentum. Egyidejűleg szükséges, hogy a kiskorúak védelmére alkalmas eszközök kifejlesztése megvalósuljon. Mindezeket valamennyi működő szintre érvényesnek tekinti: az információ szolgáltatójára, a hozzáférés szolgáltatóra és a felhasználóra."

Lehetséges módszerek

A fentiekben idézett Zöld Könyv konkrétan említi a PICS standardot, melynek segítségével a tartalomszolgáltató által címkézett tartalmat egyéni igények szerint lehet szűrni. A Zöld Könyv által propagált, szülői felügyeletet segítő címkézési rendszer széles körű elterjesztése egyelőre meghaladja a jelen kezdeményezés lehetőségeit. Egy másik lehetséges módszer az oldalak egyéni minősítése, és egy közös linkrendszerbe gyűjtése, amely "virtuális térképként" segíti a gyermekbarát tartalmak megtalálását az interneten. A minősítési rendszer kettős haszonnal jár:

• Az MTE által minősített, összefogott illetve koordinált "gyermekbarát" oldalakból létrejött adatbázisból tetszés szerint válogathatnak a szülők és a gyerekek.
• Az adott korosztály számára megfelelő tartalmi, navigációs és vizuális ajánlások (illetve ehhez kapcsolódó felhívások, pályázatok) segítségével új, kifejezetten a kiskorúaknak célzott tartalmak (például múzeumok, kulturális és közintézmények honlapjainak gyermekbarát változata) létrejöttét lehet ösztönözni.

Életkori sajátosságoknak megfelelő kategóriák

A médiában, a játékiparban és különösen a televíziós műsorszolgáltatásban alkalmazott gyermekvédelmi eljárások (pl. optikai jel feltüntetése) során országonként eltérő korhatárokat vesznek figyelembe.
A kifejezetten gyereknek szánt oldalak fenntartóinak tapasztalatai alapján a célközönség két életkori kategóriára bontását javasoljuk:

• 6-10 éves kor
• 10-14 éves kor

Ajánlott/elvárt tartalmi jellemzők

• Legyen oktatási/ismeretterjesztő értéke, amely elősegíti a tanulást, gazdagítja a tudást és fejleszti a problémamegoldó képességet.
• Fejlessze az alapvető intellektuális készségeket, járuljon hozzá a gyermekek egészséges fejlődéséhez
• A tartalom legyen kreatív és eredeti
• A tartalom legyen értékes és hasznos a célcsoportnak
• A tartalom legyen világos, jól érthető nyelvezetében és vizuális megjelenítésében. A tartalom (honlap) szerkezete legyen átlátható, a célcsoport által könnyen kezelhető.

A tartalom forrása szerinti megkülönböztetés

Sok oldalon található olyan dinamikus tartalom (fórum, chat avgy egyéb web2 alkalmazás), amit a felhasználók is módosíthatnak, és amelynek a folyamatosan változó tartalma nem minden esetben felel meg sem a fenntartó céljainak, sem a minősítő eljárás feltételeinek. A folyamatosan moderált dinamikus tartalom ezért alapvető feltétele a minősítő eljárás elindításának.

Kizáró tényezők

A gyermekbarát minősítés elnyerését kizáró tényező természetesen bármilyen illegális tartalom megjelenítése vagy hozzáférhetővé tétele. Emellett a rendszerben nem nyerhetik el a gyermekbarát minősítést azok a honlapok, amelyek gyermekek számára ártalmasnak tekintett tartalmakat jelenítenek meg vagy tesznek hozzáférhetővé:

• Az emberi méltóság sérelmének bármilyen bemutatása vagy ábrázolása.
• Felnőtt felhasználásra szánt erotikus és szexuális tartalom.
• A brutalitás bármely formájának ábrázolása vizuálisan vagy verbálisan.
• A félelemkeltés bármely formája.
• Indokolatlan durva beszéd, kivéve irodalmi alkotásokban, ahol meghatározó stílusjegy.
• Állatok ellen elkövetett bármilyen erőszak.
• Egészségre káros termékek (pl. alkohol vagy cigaretta) túlzott fogyasztása, illetve gyerekek általi fogyasztása.
• Szélsőséges politikai vagy vallási propaganda.
• Kábítószerhasználat (kivéve megelőzési, ismeretterjesztő célból).
• Diszkriminatív jellegű megnyilvánulások vagy vélemények. (kivéve a történelmi dokumentumokat).
• Kiskorúak testi, lelki, erkölcsi fejlődését veszélyeztető tartalom.

A minősítő eljárás feltételrendszerét nem teljesítőnek kell tekinteni minden, olyan honlapot, amely a fenti kizáró feltételeket kimerítő tartalmat közöl vagy amelyen olyan hivatkozás van elhelyezve, amely a kizáró feltételekben meghatározott tartalomhoz vezet.

Adatkezelés

A minősítési eljáráson való sikeres megfelelés feltétele, hogy a honlap fenntartója minden esetben külön feltünteti az adatkérés okát. ( regisztráció fórumba, hírlevélre, stb.) A birtokába jutott adatokkal az Avtv. rendelkezéseinek és az adatvédelmi biztos tevékenysége során kialakult adatvédelmi gyakorlatnak megfelelően jár el, a hatályos jogszabályok előírásait betartja, illetve az adatvédelemhez kapcsolódó fontosabb nemzetközi ajánlásokat is figyelembe veszi.

Reklámok

A minősítő eljárásba bevont honlap fenntartója az oldalra helyezett reklámok tartalmáért és megjelenéséért felelőséget vállal. Alapvető útmutatással szolgál a Magyar Reklámetikai Kódex Gyermekek és fiatalok védelméről szóló 12. cikkelye:

(2) A reklám nem vezethet a gyermekekben olyan tudat kialakulására, hogy ha a reklámozott árut nem vásárolnák meg, akkor szégyenkezniük kellene vagy hátrányba kerülnének.
(3) A reklám nem sértheti a gyermek- és fiatalkorúak előtt a szülők és a nevelők tekintélyét, és nem bíztathat velük szembeni engedetlenségre.
(4) A reklám nem használhatja ki tisztességtelenül a gyermek- és fiatalkorúak szülők, nevelők iránti bizalmát.
(5) A gyermekkorúakhoz szóló reklám nem indíthatja őket arra, hogy bármilyen okból számukra ismeretlen személyekkel kapcsolatot keressenek vagy létesítsenek.
(6) Gyermekek és fiatalkorúak nem szerepeltethetők az olyan termékek, szolgáltatások reklámjában, amelyek reklámozására alapvetően alkalmatlanok.
(7) Egészségre ártalmas termék nem reklámozható a gyermekeknek vagy fiatalkorúaknak készült reklámban, illetve ilyen reklámokban nem szerepeltethetők gyermekek és fiatalkorúak.

A honlap fenntartója gondosan ügyel arra, hogy az elhelyezett reklámfelületekből kiinduló hivatkozások, a minősítő rendszerből kizárt tartalmakhoz nem vezethetnek.

Egyéb szempontok

A kezdeményezés céljának tekinti a már meglevő és minősíthető honlapok mellett, új, a gyermekbarát követelményeknek minden tekintetben megfelelő tartalmak létrehozásának ösztönzését, illetve már létrehozott, a rendszer feltételeinek megfelelő, de nehezen elérhető vagy rosszul szervezett tartalmak fellelését, és a minősítési rendszerbe való bekapcsolását.

A minősítési rendszer felépítése

A minősítési rendszer részei:

• Weboldal (www.bigyoo.hu), amely információkkal szolgál a minősítési rendszerről és hozzáférhetővé teszi a minősített honlapokat. A honlapon megtekinthetők a minősítő eljárásba bevont tartalmak részletes értékelései, illetve adatbázisából a sikeres minősítésen átesett honlapok különböző szempontok alapján kereshetők. Lehetőség van továbbá a minősítésben szereplő oldalak felhasználói értékelésére és megjegyzések/ajánlások hozzáfűzésésére.
• A minősített oldalakon feltüntetett címke, amely jelzi a minősítés tényét, illetve az ajánlott életkort.